Egy év a Dominikai Köztársaságban

Karib kaland

Karib kaland

Bence-blog 5.

2015. augusztus 30. - almadigabi

Hazaértem a sporttáborból!

10696195_1007197275963415_2338847846838728336_n.jpg

 

Hát ez azért elég gagyi volt... úgy volt, hogy múlt héten lesz, de szerintük túl hideg volt (24 fok!) és mivel ennyire hidegben senki sem úszhat (?!?), így áttették erre a hétre.
Azzal kezdődött, hogy 14 óra körül elindultunk busszal Punta Cana-ra, focimeccsre. Egy kicsi busszal mentünk, ami dugig volt, hárman ültünk egy ülésen... Egy sportpályára mentünk, ott válogattak ki minket, hogy ki lesz a kezdőcsapatba, de folyamatosan cserélgettek bennünket, hogy mindenki játsszon. Volt több meccs, kicsik-kicsik, nagyok-nagyok, kicsik-nagyok vegyesen, azt már nem tudtam követni, hogy mennyi gól lett, annyit játszottam, de az egyik meccs 6-5 lett a javunkra. És védő voltam!

Aztán visszaértünk a sulihoz, anyáék behozták az alvós cuccomat, ami elég kemény volt, mert csak két laticel volt, meg egy pléd. (A többiek bezzeg felfújhatós ágyakat hoztak... Persze nekünk itt Dominikán nincs ilyesmink.) Tantermekben aludtunk, a fiúk is meg a lányok is külön. Én még reggel, otthon direkt beraktam a tabletet, de mikor anyáék megérkeztek, akkor egyből kinyitottam a táskát és nem volt benne, mert anyáék azt mondták, nem hozhatom el, mert nehogy valami baja legyen. Akkor nagyon elkezdtem hisztizni, hogy miért vették ki, mert én direkt beraktam. Anya ott nyugtatgatott, hogy ez egy sporttábor, ide nem hoznak tabletet. Aha, persze! Mindenki bent ült a sportpályán és tabletezett vagy telefonozott. Aztán apa megkérdezte, hogy tényleg lehet-e, meg a profé is mondta, hogy nyugodtan lehet behozni tabot, így apa végül hazament érte. Úgyhogy én is mehettem végre a többiekhez tabozni.

Néhányan fociztak, meg kosaraztak, de mindenki azt csinált, amit akart. Nem volt olyan izgalmas, mint Karcsi bácsi sporttábora, nem volt szervezés, mindenki azt csinált, amit akart, a tanárok meg beszélgettek. Az volt a sporttábor, hogy ha volt kedved, focizhattál, vagy kosarazhattál, röpizhettél. De a tanárok abszolút nem foglalkoztak velünk. Első este jó vacsi volt, pizza meg hamburger. Utána bementünk a tornaterembe és néztük, hogy mit csinálnak a nagyok, "voleyball"-oztak. Két másik iskola jött hozzánk, a nagyokkal ők játszottak.

És utána?!? Sétáltunk!! A nagy semmi közepén!!! Tényleg semmi. Por, meg gaz, meg személt. Körbesétáltuk a sulit, kb. egy órát tartott. Nagy program! Azalatt a többi profe megrakta a tábortüzet, benzinnel locsolták, hogy nagyobb legyen. Ezután kihívtak gyerekeket és nem tudom mit mondtak, de mindenki nevetett a történeteken. A legviccesebb volt, hogy a tanár vett egy ilyen nagyon bogárszerű nádat, ami olyan volt, mintha egy bogár mászott volna rajtad, és mindenki megijedt. A tanár meg persze úgy csinált, mintha nem is ő lett volna, így járt körbe mögöttünk. Kb. hajnal egykor mentünk aludni. Nagyon kényelmetlen volt az ágyam. Rémes. nem volt párnám! Apa ugyan mondta utána, hogy még tegnap mondta, hogy a hátizsákomat tegyem a fejem alá, de ez már nem jutott eszembe.

Reggel 5.40-kor ébresztettek, de én már ébren voltam. Pabloval lementünk fogat mosni, tök sötét volt, bemegyek, fogat mosok kb. egy percet, kijövök és már világos volt. És tudjátok mikor reggeliztünk??? 8-kor! Csak azt tudnám, hogy akkor miért keltettek fel hajnalban? Mindegy, fociztunk unalmunkban, meg már nagyon éhesek is voltunk. A reggeli az valami szörnyű volt, én sokkal jobbat csinálok. Tojás. Érted? Tojás. Salátával, paradicsommal és szénné sütve. De azért megettem. Aztán adtak valami kakaófélét. Figyelj: por, meg melegvíz. Láttam! Ja, meg persze egy tonna cukor. Kilestem. Odaadtam David José-nak. Ezek imádják.

Aztán fociztunk, majd mehettünk fürödni, de csak a kis vízbe. Úgy féltik ezt a nagy medencét, érted, hát szinte alig használjuk. Kis víz, nekem?, köszi! Kemény fél órát lehettünk bent, de nem lehetett játszani, mert balesetveszélyes!!!!  Már hangosan röhögtem. Kb. ültünk a vízbe, ha kicsit próbáltál úszni, vagy valami, már rád szóltak. 
A hirdetésen az is volt, hogy lesz film, de persze az nem volt.
Aztán megint fociztunk, de a végén már nagyon untam, úgyhogy bementem tabozni. Ebédet nem kaptunk, mikor anyáék jöttek értünk, akkor kaptunk "szendvicset" kekszből!, 2 szem pillecukorral, meg kólával(!), nézzétek meg a fotót. Kb. egy hangyának lett volna elég. Egyébként végig ilyen cukros izéket itattak velünk, a limonádéjuk is borzasztó, nem tudni miből van...

 

10177524_832996683399260_871738710979473621_n_1.jpg
Legközelebb biztos nem fogok menni. A két napért fizettek anyáék 1000 pesot, a két napra hirdetett táborért. Két nap? Péntek 5-től szombat 5-ig!
Inkább otthon Karcsi bácsi táborába megyek legközelebb.

Csak focimeccsre megyek. Apáékkal azon is vitatkozunk, hogy mindenkinek a suliban Nike stoplis focicipője van, nekem meg csak béna Decathlonos, nem stoplis. De apa azt mondja nem vesz stoplisat, mert az nem jó betonra. Meg itt a Nike drága! Már ezt is unom, hogy itt minden drága! De tök ciki a cipőm. A többieknek bezzeg van! Ezt nem értik meg anyáék! (Itt morog még hosszan cipő ügyben..., de inkább nem írom le...)

Mostmár nem annyira vagyok szomorú, hogy nincs itt az osztályom, már kicsit jobb a helyzet.
A spanyol megy jobban, de van, hogy spanyolul kérdeznek a többiek, azt megértem, de csak angolul tudok válaszolni. De azért már spanyolul is szoktam "reflexálni" (:-) ).

Puszilok mindenkit, majd még írok, ha történik valami. Most megyek és kialszom magam.

Holnap megyünk szörfözni!

 

2014. november 16.

A bejegyzés trackback címe:

https://karibkaland.blog.hu/api/trackback/id/tr447744404

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása