Még a reptérről hazafelé említette Sanyi Józsinak, hogy két lehetősége van a jetleggel (A szónak nincs elfogadott magyar neve, „gyors időzóna-átlépés”-nek lehet nevezni, nem tud átállni a szervezeted és nem tudsz rendesen aludni napokig) kapcsolatban:

1. Elfogadja a helyiek módszerét, amiben nagy szerepet kapnak a rum alapú koktélok.

2. Szenvedni fog. Sokáig.

Ezért aztán este gyorsan tesztelték is az első pontot....

Mi este 10 körül aludtunk el és hajnal négykor már fel is ébredtünk! Klassz! Jetleg. Szuper. És így ment ez tíz napon át. Minden áldott nap hajnal négykor keltünk. Bármit csináltunk. Tényleg nem hittem el, hogy ez ennyire rossz lehet. És első nap hajnal négykor mi az első mondat a gyerekektől: Anya, éhes vagyok! Szerencsére, a háziaktól kaptunk még este egy gyümölcstálat: ananász, mangó, banán. Ez mentette meg a kis családomat az éhhaláltó. Felfaltuk mind, annyira finom! Függőségünk kezdete volt ez...

Semmi sincs nyitva 8 előtt, ezért mi már reggel hatkor rendszeresen a part felé ballagtunk, hogy fürödjünk az óceánban, ami kb. 30 fokos lehetett. Na jó, hajnalban "csak" 28.

Sanyi rengeteget segit, már amennyire az ideje engedi, mert sok a turista. Ahová csak tud, jön velünk, hoz-visz, tolmácsol, intézkedik. Nagyon sokat jelent ez nekünk, hiszen elég elveszettnek érezzük magunkat. Gyorsan kiderül az is, hogy itt az angollal nem sokra megyünk, a helyiek nem beszélik.

Napközben lakáskeresés, lassan az iskola is nyitva lesz, elkezdhetjük a beiratkozást. Telefon kell még meg autó. Amikor ezt előadtuk Sanyinak, csak nézett ránk: Oké. Figyeljetek! Itt képtelenség egyszerre több dolgot intézni. Lassuljatok már le! :-) Ha egy nap egy dolgot elintéztél, akkor ügyes voltál. De többnyire semmi sem megy egy nap alatt.

A hivatalok a hétfőt még hétvégének tekintik, kedden kipihenik a hétvégét, szerdán esetleg tudsz valamit intézni, csütörtökön már a hétvégére készülnek, pénteken, meg ne akarjál már ügyet intézni, hát hétvége van! Ez persze merő rosszindulat, mert van úgy, hogy már kedd délután is lehet intézkedni...

Persze nem értettük, mi az, hogy nem lehet ezeket a dolgokat egy-két nap alatt lebonyolítani? Ugyan már! Majd mi! Na, rögtön meg is tanultuk az első alapszabályt: Ne akarj okosabb lenni a helyieknél! A dominikaiak kedvenc szava ugyanis a mañana, fordítása a wikipédia szerint: 1. holnap, 2. reggel, 3. délelőtt. Szerintünk azonban leginkább a magyar "Ej, ráérünk arra még!" idézet spanyol megfelelője. Bármit, próbálunk tenni, tuti ez a szó a második, amit hallunk. Józsi kb. a negyedik napon mondta, ha még egyszer meghallja, leüti az illetőt... De ám ne úgy képzeljétek el, hogy amikor valaki ezt mondja, akkor holnap bármi is elintéződik! Dehogy, mosolyogva vállon veregetnek és megesküsznek, hogy mañana!

Ezek után boldogság volt, hogy találtunk egy német ingatlanost, aki itt él 18 éve. Elmondtuk, mit akarunk és augusztus 9-én, szombaton (!) lett lakásunk, béreltünk egy kisautót, és még internetet is intéztünk. Német. Hatékony. Ennyi.

Új értelmet nyert Dorka kedvenc idézete a Jégvarázsból: "Csókoljuk meg Hannnnst!" :-)

/g/