Helyileg Altagracia tartományban vagyunk, Bavaro városában, Dominika délkeleti csücskében, Punta Cana repterétől kb. 10 kilométerre. Már említettem, hogy azért volt viszonylag egyszerű a lakáskeresés, mert pontosan tudtuk, melyik lakóparkban szeretnénk élni. Az ismerőseink is itt laknak, ez mondjuk rögtön egy fontos szempont volt, de nekünk fontosabb, hogy a gyerekek biztonságban legyenek. Főleg Bence, aki imád a kertben lógni, bringázni, deszkázni, vagy egyáltalán csak rohangálni. Fontos volt, hogy nyugodtan ki tudjam engedni az ajtón egy-két órára, hogy levezesse a hihetetlen sok energiát, amivel születése óta rendelkezik.

Tehát a lakásunk egy Margitsziget méretű lakóparkban van, ami tulajdonképpen egy óriás golfpálya, sok kis tóval, madarakkal és gyönyörű. Dominika időjárása kedvez a növény és állatvilágnak, burjánzik minden. Meleg, sok napsütés, csapadék. Mi kell még?

A parkban nagyon sok ház van, mégsem érezzük zsúfoltnak. A társasházakhoz tartozik medence, ezeket bárki használhatja, aki ott lakik. Természetesen nincsenek kerítések, körbejárható az egész. Este 6 órától a golfpályákra is fel lehet menni (addig tilos, hiszen nem kellemes, ha valakit eltalál egy golflabda), az az igazi szabadság! Hatalmas tér, lehet focizni, futkározni, vagy csak órákon át sétálni. Saját strandja is van, étterme, kis bolt is, házhozszállítással.

Az egész park körül van kerítve. Biztonsági szolgálat van a kapuknál, csak azok jöhetnek be, akik itt laknak. Gyerek nem tud kijutni, anélkül, hogy az őrök ne látnák. (Na, jó, legyünk reálisak és tegyük hozzá, hogy eddig, hiszen még nem találkoztak a mi elsőszülöttünkkel ;) ) A parkon belül 200 méterenként állnak az őrök, és kiemelten vigyáznak a gyerekekre, ha egyedül kóborló gyereket látnak, megkérdezik, hová megy, minden rendben van-e? Velük gyorsan jóba lettünk, mert nyelvgyakorlás címén azt találtuk ki, hogy minden őrnek köszönni kell. Ami persze alap, de mi az autóval lassítottunk, aztán a gyerekek napszaknak megfelelően üdvözölték az őröket. Dupla haszon lett belőle: a csemeték gyorsan megtanulták, mikor hogyan kell köszönni, az őrök pedig néhány nap után már messziről integettek nekünk, már ismerték a kocsit, és Adios, amigos! kiáltással üdvözlik azóta is a gyerekeket.

Reggelente 8 óra körül sétáló asszonyok lepik el a lakóparkot. Ekkor érkeznek ugyanis a "nanny"-k, azaz gyerekvigyázók, illetve a házvezetőnők. Gyalog jönnek, akár kilométerekről. Végiggyalogolnak az autópályán, aztán be a parkba, majd ott is egy-két kilométert sétálnak, míg elérnek a munkahelyükre. Ha nagyon süt a nap akkor napernyővel, ha 25 fok alá esik a hőmérséklet, kabátban, sapkában :-) SOHA nem láttuk még őket rohanni. Szép, kényelmes tempóban sétálnak, de senki sem siet. És nem azért, mert nem kell időre mennie. Vajon hogyan csinálják? 

A lakásunk 100 m2, nagy erkéllyel, az első emeleten egy hatlakásos társasházban. Két kis hálószoba van benne, így már megvolt az első konfliktus, mert Bence szerint az aztán tuti kizárt, hogy ő a húgával egy szobába aludjon! Miután azonban vázoltuk, hogy akkor alhat pl. a fürdőben, a konyhában vagy a teraszon, picit átgondolta a dolgot. De a beépített szekrényben lemérte és krétával berajzolta, hogy hol van PONTOSAN a szekrény fele és a vonalon túl Dorkának semmilyen cucca nem lóghat át! :-) De figyeltünk is rá, hogy mindketten értsék, hogy a másik személyes kis életterét szabadon kell hagyni. Azaz a másik ágya, vagy a másik cuccai tabu. Kizárólag csak a tulajdonos engedélyével lehet használni. Ettől mindenki megbékélt és ezt az egy szabályt szinte vita nélkül tartják is. 

Negatívumként csak néhány dolog derült ki: 1. Mégis túl közel van az autópálya és elég zajos. 2. Velünk szembe, a parkon kívül egy helyi szórakozóegység található, ahol "remek" dominikai zenét játszanak, úgy hajnal egyig, full hangerőn. 3. Szinte minden este égetnek. Elsősorban a cukornádat, de sajnos bármi mást, ami útban van, vagy felesleges azt elégetik. :( Tőlünk több kilométerre, de a szél mind idehozza. 

Az árakról is essen szó: Ebben a lakóparkban 700 dollártól indulnak az árak, és határ a csillagos ég, mivel hatalmas luxusvillák is bőven vannak itt. Kint a városban, Bavaróban, 4-500 dollárért is lehet bérelni, de oda nem mennék gyerekekkel, főleg nem hosszú távra. 

A rezsihez jön az áram, a víz, az internet, meg a tv. Ezek közül az áram díja nagyon magas, mert monopol- helyzetben van az áramszolgáltató és megteheti, hogy a külföldiek által lakott lakóparkban háromszor annyiba kerüljön az áram, mint a város többi részén. És bizony minden lakásban van légkondi, nem a legújabb típusok, amik ha egész nap mennek az nagyon sokba kerül. Ebből a szempontból szerencsénk van a lakásunkkal, gyakorlatilag nem kell bekapcsolni a légkondit, annyira kellemesen jár a levegő, ha nyitva vannak az ablakok. Az elektromos sütők is sokat fogyasztanak, de a sütésről nem vagyunk hajlandóak lemondani! :-)

Gyorsan belaktuk, szeretjük. Megkönnyebbültünk, mostmár csak az iskolai beiratkozás van hátra.

 2014. augusztus 12.

/g/