Nejlonzacskó, nejlonzacskó és a biztonság kedvéért még nejlonzacskó. Ami nem nejlonzacskóban van, az műanyagtálcán. Minden. Egyszer láttam egy blogon, hogy nejlonzacsikból csináltak szőnyeget. Esküszöm megcsinálom, annyi már a zacskó.

Amikor vásárolunk, akkor minden kasszánál ott áll egy ember, és pakolja a cuccokat zacsikba. Szépen szortírozva, tehát így egy zacskóba max. 2-3 dolog kerül, ha valami kb. két kilónál nehezebb, annak már dupla, vagy tripla zacskó jár. Emberünk precízen berak mindent, kitolja az autóhoz a bevásárlókocsit és a csomagtartóba is bepakol. Általában min. 10-20 pesot (kb. 65-130 Ft) illik nekik adni ezért a pakolgatásért.

Tettünk egy kísérletet a környezet védelmére, beszereztünk egy nagy kék IKEÁ-s táskát, legközelebb azt vittük és próbáltam a pakoló fiút meggyőzni, hogy rögtön abba pakoljon. Nem érti. Aztán úgy tűnik igen, de látom, hogy ismét nejlonzacsiba rakja, majd úgy bele a nagy táskába. Amikor szólok, hogy nem így szeretném, döbbenten néznek: zacskó nélkül?!? Azt nem lehet. De. Megerősítem és tüntetőleg elkezdek egyedül pakolni. Beletörődik, de megsértődött.

A másik sértődésünk egy ilyen segítő-pakoló hölggyel volt, aki mélységesen felháborodott, hogy mikor a nagy kék táska tele lett, Józsi nem engedte, hogy cipekedjen, elvette a táskát és ő rakta be a bevásárlókocsiba. (Ő már csak ilyen :-) )Nem értette miért pakolgatja a férjem a baromi nehéz táskát, mikor ez az ő feladata. Na, így legyél udvarias!

Mi itthon mindent szelektíven gyűjtöttünk, plusz komposztáltunk is, de itt az egész városba egy helyen láttunk valami szelektív gyűjtőhelyet, de nem üzemel. A gyerekeknek is fura, hogy mindent egy kukába dobunk. 

Most a szemét csökkentésére az a taktika, hogy mindent újrahasznosítunk. Remek tárolódoboz a nagy, fél literes joghurtos pohár, meg ezeket a tálcákat is eltesszük, tányér helyett is remek. A befőttesüveg ceruzatartó, vagy abba is kerül valami: kávé, keksz stb. (Az elképesztő mennyiségű hangya miatt mindent zárt dobozban tartunk.) A nejlonzacsiból meg mindig készítünk valamit a törpékkel. A gyerekek rendszeresen bújják a Pinterest DIY oldalait, hogy mi mindent lehetne készíteni. Hiába, megvan annak az előnye, ha a gyerekszobában alig van játék! :-)

Már voltunk egy garázsvásáron is, egy család elköltözött innen (Svédországba!!! 10 év Dominika után! Nem értjük. Meg fognak fagyni.), ilyenkor az a szokás, hogy amit nem tudnak magukkal vinni, azt kiárusítják. Így lett kuglófsütőm 300 forintért, nyújtófám egy százasért, meg néhány konyhai tárolódoboz fillérekért. A gyerekek is kaptak játékot, meg Dorka megkapta első spanyol nyelvű mesekönyvét. (Amit természetesen még egyikünk sem tud felolvasni neki, de ami késik, nem múlik).

Tegnap egy vendégünk is érkezett, egy ici-pici gekkó személyében. Véletlenül láttam meg takarítás közben, a teraszajtó alá bújt el. Eljátszottunk a gondolattal, hogy lesz egy saját gekkónk, és akkor nem lesz több szúnyogunk, de persze próbáltuk visszajuttatni a kertbe, ami nem volt egyszerű, mert nagyon pici és nagyon fürge. Kellett keresni hozzá, egy hasonlóan fürge fiatalembert, milyen szerencse, hogy pont ismerünk egy ilyet! Bence nagy szakértelemmel kb. három másodperc alatt fogta meg, a gekkónak esélye sem volt vele szemben. Megnézegettük, aztán óvatosan visszaengedtük a kertbe.