Rövid spanyol mesekönyvet hozott haza Bence pár hete. Kerülgettük napokig, de láttuk Bence kis se nyitja. Apa egy hét után rákérdezett, hogy mégis, ezzel mit kellene csinálni?
B: - Ki kell olvasni és leírni a tartalmát.
A: - És? Hol tartasz?
B: - ÉNNN? Sehol. Nem tudok spanyolul. Majd te elolvasod, aztán lediktálod nekem a lényeget.
A: - ??? Igen? És mégis mikorra kellene nekem ezt kiolvasnom?
B: - Holnapra! - mondta ezt előző nap délután.
A: - ?!?!?!?!?
B: - Jaj, apa! Nyugi, neked menni fog!
És persze apa megcsinálta, még ha morgott is közben sokat. Kapott is rá másnap egy muy bien-t (nagyon jó) a profétól (tanár).
Éééés, aznap este Bence vigyorogva előhúzott egy újabb könyvet a táskájából, hogy ez olyan jól megy apának, hogy ő spanyol órán jelentkezett újabb könyvért, de holnapra kellene...
