Mert kertészkedni jó! Itt meg különösen, pillanatok alatt kel ki minden. Most éppen az első kis paradicsompalántánk! :-)

Józsi spanyolt tanul Bencével.
J: - Itt az a feladat, hogy írj egy mondatot azzal a szóval, hogy sír.
B: - Én sírok!
J: - Nem úgy sír! Ami a temetőben van!
B: - ??? Ja! Már értem! Akkor: Én nagyon sírok a temetőben!

Kértük a kertészt, hozzon nekünk kókuszdiót. Térült-fordult és máris a pálmafa tetején vagdosta le nekünk a kókuszt, aztán megtisztította, a gyerekek ámulattal nézték.

Most lett három kókuszdiónk néhány pesoért, de nem tudjuk hogy kell megenni. (Nem röhög!) Mert amit mi szeretünk, az ugye a belső kemény része. Ennek meg még puha, zselés a belseje... És a benne lévő kókuszvíz sem igazán a mi műfajunk, legalábbis így magában. (Bele szoktam tenni a gyümölcslébe, amit reggelente készítek, úgy nem érezzük az ízét.) Még félbevágni sem tudjuk :-)))

De azért szépek.

Egyelőre nézzük egymást.

Otthon valahogy úgy alakult, hogy évek óta különböző lakásokat, házakat újítottunk fel. Hol itt, hol ott. Amikor elutaztunk jó messzire, akkor ez is cél volt, egy évig ne kelljen mesterembert és szétvert lakást látnunk. Erre tegnap minden régi rémálmunk előjött.
Csőtörés, ázik az alattunk lakó olasz szomszéd és pillanatok alatt 4-5 dominikai mesterember szállta meg a konyhánkat és szétverte a lakást, úgy, hogy fogalmuk sincs, hol lehet a hiba, mert a kibontás után kiderült, hogy ezekkel a csövekkel minden rendben....

Ő a mi mosó- és szárítógép traktorunk. Most kimozdították és végre le tudtam fotózni, mert egyébként be van építve a konyhába. Valamikori szovjet modell lehetett, itt csúcskategóriának számít ;) A felső része a szárító, azt leginkább tárolónak használjuk, mert nem érezzük indokoltnak a 30-35 fokban a szárítógép használatát. :D A mosógép része leginkább a régi forgótárcsás mosógépekhez hasonlít, csak ennek a közepén van egy rúd, ami arra alkalmas, hogy minden ruhát kinyújtson és/vagy elszakítson. Plusz bónusz, mire rájöttem, hogy tökmindegy hány fokra állítom, mert a bojlerben lévő vizet engedi bele, addigra pár ruhánk tönkrement, a bojlert ugyanis nem lehet szabályozni, így állandóan 60-70 fokos vizet produkál, az meg ugye nem annyira tesz jót a ruháknak :-) De mára már megbarátkoztunk, kicsit otromba, kicsit (nagyon) hangos, de a miénk és nagyon jó, hogy van nekünk! 

Ennél jobban nem időzíthettük volna az iskolakezdést!

2014. december 1., első nap az új suliban! Így vártak "minket" a tanárok és az iskola dolgozói. :-) Azt gondoljuk, hogy az adventi időszak kezdetét ünnepelték így. Kaptunk kis ajándékot, mindenki énekelt-táncolt, nagy buli volt. A felvételen a napszemüveges-mikulássapkás hölgy Dorka osztályfőnöke, mellette rózsaszín egyenruhában az igazgatónő.

És Dorka, ahogy zenét hall, táncol. Bárhol, bármikor:

Először is egy fontos kép erről a napról, ami a nyugalom megzavarásásra alkalmas lehet, tekintve, hogy Magyarországon most kb. 6 fok van... 

Tehát november 29-e, reggeli a teraszon (a hőmérséklet reggel 7-kor kb. +25 fok): 

Józsi reggel 60-60 palacsintát sütött ki a gyerekek búcsú bulijára, úgyhogy ezennel kitüntetjük "A hős apa" érdemrend lovagkeresztjével!

És ez már az egyik búcsú fotó, Bence kedvenc tanárnénijével, Ms. Altagracia-val.

És tádámmm! Íme Bence eredményei, amivel lezárták a BBS-ben!
Maradjunk annyiban, hogy a tanárok nagyon bírták és nagyon sajnálták, hogy elmegy, így a bizonyítványa is nagyon jóindulatúra sikerült. :-) 
Apa pár napja is attól pánikolt, hogy minden jegye 50% alatt lesz. Ehhez képest ez szuper!!!
De hogy az úszás, hogy lett 89% ?!? Lehet, hogy lehagyta a tanárt és az nem találta? Vagy mi? B. simán leúszik bárkit... Vagy összecserélték a Reading jeggyel. Mert az is rejtély, hogy arra hogy jött össze a 90%, mikor egy sort sem hajlandó angolul olvasni.
Na, de nem ez a lényeg, nagyon büszkék vagyunk rá!!! 

Azt gondoltuk, hogy a suli már nem tudja tovább fokozni, aztán kiderült, hogy de. Bence pénteken kilenctől háromig egy irodában ült. Nem vehetett részt az órákon. És hogy mi volt a "bűne"?
Nem fehér tornacipő volt rajta, hanem a focicipője.
Igen, tudtuk, hogyha tornaóra van, akkor ahhoz fehér cipő kell. Csakhogy. Bence már szeptember óta hétről hétre mutatta, hogy nézzük meg, szinte senkin sincs fehér cipő, hanem a saját sportcipője. És tényleg. Színesebbnél színesebb cipőket láttunk. Így most, hogy megkapta a szuper focicipőt, hagytuk, hagy menjen abban, hiszen majdnem fehér. Erre jön ez... Három hónapig senkinek nem szóltak, most meg hirtelen az egész napot egy irodában kell töltenie? Az enyhén hiper Bencének??? Ülve, rajzolva??? Oké, nem volt egyedül, többen is hasonló sorsra jutottak, de akkor is. Nagyon kiakadtunk, mert reggel bekísértük, tehát lett volna alkalmuk szólni. Vagy hívjanak fel, hogy vigyük haza. De ilyet?
Józsi közel állt hozzá, hogy megver valakit.
Úgyhogy ma nem mentek suliba, csakazértse.
(Az volt a terv, hogy pénteken sem mennek, de közben kiderült, hogy itt akkor van a Black Friday (nagy karácsonyi leárazás) és akkor szeretnénk megvenni nekik a karácsonyi ajándékokat, mert egyébként minden horror drága. )
Ezt már fél lábbal is kibírjuk...
Csak nem értjük, miért kell ez?

2014. november 27.

A boltba érve már csak egy eldöntendő kérdés maradt: Colgate fogkrémet vegyek, vagy Colgate fogkrémet???

Na, mit gondoltok, ki lehet az?
Akinek korán reggel apa és anya felváltva mondja el többször is, hogy most csak vizet ihat, nem ehet semmit, mert vérvételre megyünk, majd 3 másodpercre rá előkerül egy mentolos cukorkát szopogatva ?!? Áááááá!
És amikor egyszerre sikítunk fel apával, nagy, ártatlan boci szemekkel néz és fogalma sincs mi bajunk van...

Azért elvittük, levették a vért és a lényeg, hogy most először hallottuk a fiunkat spanyolul "beszélni". (Aug. 6-án érkeztünk meg Dominikára, ma november 27-e van.)

Ugyanis a laborban a néni, aki a vért vette tőle, angolul beszélt velünk, de Bence egyszercsak váltott spanyolra és a néni döbbenetére kérdezett pár dolgot spanyolul. Józsival annyira meglepődtünk, mert tényleg ez volt az első alkalom, hogy így hallottuk beszélni. Háromszoros hurrá!!!

Egyébként Dorka spanyol nyelv elleni páncélja is repedezik, mert a tanítónénik javaslatára elkezdtük a legfülbemászóbb spanyol gyerekdalokat összegyűjteni. Látták órákon, hogy Dorka mennyire fogékony a dalokra. Így lett egy YouTube mappája, imádja, apa még kis hangfalat is szerzett neki, már énekli az ábc-t, a színeket, meg sok kis dalt. Bár megszólalni továbbra sem hajlandó, de a spanyol énekeket imádja. Jelenlegi kedvence ez a kis karácsonyi dalocska, amit baletton tanulnak: